Tapasztalatom az, hogy mérni nehéz, a mérések általában padlóra küldik az átlagos elektronikai felkészültségű, autodidakta szerelőket. Igen, az elektromosság sokakat megállít, de amíg pld. a lakásban nem szerelgetik a villanyt (mert félnek a 220 V-tól), addig a járművek esetében már sokkal bátrabbak, gondolják, itt nem érhet baj minket!

Az van, hogy észleljük a hibát - az aksi valamiért lemerült, nem indul a járgány, pedig tegnap még működött rendesen!

A "nem indulásnak" többféle oka lehet:

- töltetlen akkumulátor,

- hibás önindító,

- kontakt hiba az önindító főáramkörében,

- ezek kombinációja.

Már innen látszik, hányfelé ágazik el a hibalehetőségek száma!

Maradjunk most a töltetlen aksinál, erre könnyű rámérni.

Vegyük a kis digitális kütyünket, és mérjünk rá az első indítás előtt, itt kb. 12,5-12,8 Voltot kellene mérni, ha jó a kapacitás. Még ez sem jelenti azt, hogy fel is van töltve rendesen, de már van remény arra, hogy legalább tölthető az aksink.

Hagyjuk rajta a mérő tüskénket a kapcsokon, és próbáljunk ráindítani, közben figyeljük a műszert. Ha indításkor jellemzően 10 Volt alá esik, már nem megfelelő az aksi, és főleg, ha nagyon keveset, vagy egyáltalán nem is mozdítja az indítómotort, akkor töltetlen. Van, hogy 5-6 Voltra esik ilyenkor a kapocsfeszültség.

Adjunk neki egy 12-24 órás töltést, és próbáljuk újra!

Ha indult a paripa, akkor máris kiszűrtük a hibát, valóban nincs "belső" töltésünk, és nincs kontakt hibánk sem.

Most azonban meg kell állapítani, hogy generátor, vagy fesz.szabályozó hibánk van-e, esetleg mindkettő?

Első lépésként álló motornál húzzuk szét a generátor csatlakozóját - a képen mellékeltem szemlélteni egy Honda CBR generátorral. Ezen a csatlakozón fogunk mérni.

Ez a generátor is, mint a többi, működését tekintve egy háromfázisú szinkron generátor, a kapocs három kivezetése tehát a három fázis, pont, mint a "háromnyolcvannál" a fali csatlakozóban. Az ábrákon a három fázishoz tartozó pontokat megszámoztam 1, 2 és 3. fázis.

Tehát mérjük a három fázisfeszültséget, miután ráindítottunk, és beállítunk egy fordulatszámot, kb. 3 ezret, lényeg, hogy ugyanazon fordulatnál mérjünk.

Összesen 4 mérést végzünk, a digitális műszert állítsuk AC Volt állásba, 200 Voltos méréshatárral.

Először a 3 fázisfeszültséget mérjük, három féleképp: 1-2, 1-3 és 2-3 között:

Azonos fordulatszon mérünk, ezért ha a generátor megfelelően adja a feszültséget, akkor mindenképpen szimmetriát mérünk, három nagyjából egyforma értéket, a Volt lehet 30-70 Volt közötti, konstrukciótól függően, de ami sokkal fontosabb, az az szimmetria!

Ha megvan a szimmetria, majdnem biztosak lehetünk abban, hogy jó a generátor, de még megmérjük "testre", vagyis hogy nem testzárlatos-e? Ezért a képre zölddel egy "T" betűt pingáltam, természetesen a tekercs be van építve, tehát most a negyedik pont a motorblokk teste, bárhol, akár az oldal dekni is lehet.

Tehát a dug.villa bármely pontja (az ábrán a 2-es), és a test között mérünk most az előzőkhöz hasonlóan feszültséget:

Ha valóban jó a generátor, és nincs szivárgás a szigetelésen, akkor most zérót kell mérni, a műszernek nem szabad mutatni semmit, mivel a tekercselés egyetlen pontja sem érintkezhet a vastesttel!

Ha megmértük a "semmit", akkor nyugodtak lehetünk a genrátorunk felől, marad hibalehetőségnek a feszültség szabályozó - ennek a méréséről egy másik blogban olvashat.

Ha az előző mérések során jelentős eltéréseket mért: pld. jellemzően egy fázisnál 15-20 Voltot, másik 2 helyen jóval kevesebbet, akkor a generátor már zárlatos. Ha testhez mér feszültséget, mérhető értéket, akkor is zárlatos.

Szétszerelés szükséges, és legtöbb esetben szemre is látszani fog az elszíneződés.